Tudjátok milyen az a nap, amikor a dolgok úgy következnek egymás után, hogy teljesen összezavarodsz mert nem tudod eldönteni, hogy ez most egy nagyon szerencsés vagy éppen egy nagyon szerencsétlen nap. Bennem reggel óta ez az érzés motoszkál... Néhány esemény azt sugallja, hogy egy rakás szar volt ez a nap. És van néhány ami arra utal, hogy ez életem eddigi legjobb napja.

Az egész mizéria nem sokkal éjfél után kezdődött, egész pontosan hajnali KETTŐ óra NEGYVEN perckor, mikoris drága nővérem és kedves élettársa haza érkeztek egy kimerítő poker versenyről, és mivel nem volt annyi erejük, hogy a lenti bejárati ajtón át jöjjenek be, nekiálltak nagy intenzitással dörömbölni az erkély ajtón.... ami ugyebár elég közel van a szobámhoz, ahol szegény szerencsétlen én éppen aludni próbál. Az atomháborúra hajazó zörgés felriasztotta hősünket (azaz engem) mély álmából, amitől nagyon de nagyon rossz kedve lett....  A Nemes (de annál kómásabb) Gergely Úr a váratlan látogatók mogorvasága ellenére ajtót nyitott és szívéjesen üdvözölte őket néhány "Anyád!!"-al, majd vissza szöszmötölt lakhelyére és megkísérelt ismét álomba szenderülni. A kísérlet következtében hamarosan álomba is szenderült xD

A reggel is hasonlóan kellemesen alakult mivel már korán reggel szólt a fránya ébresztő amit hatalmas lendülettel ki is nyomtam, majd a kicsi kopasz Gergő nevű álom manó pajtásom visszaküldött alukálni. Aludtam még egy kellemes órácskát.... ám ennek hátulütője is volt, mégpedig a sokak által kedvelt tanintézményünk látogatása kapcsán.

Úton kedvenc iskolám felé azon gondolkodtam, hogy vajon mi lehet az 1. óra amiről jól el is fogok késni.... Elkapott egy hirtelen hasgörcs szerű érzés és magamban hallottam V. Judit hangját....  azt hittem irodalom lesz... Akiket tanít ez a csudás emberi lény tudják, hogy mi volt a rémületem tárgya. Később kiderült, hogy nem volt mitől tartanom, mivel matekkal kezdtünk. (Amiről ugyan a fél osztály elkésett de elég jó hangulatban telt.)

Itt vett egy 180 fokos fordulatot a napi események sorozata és jöttek a pozitív dolgok...Egyből egy in medias res-el indítunk. (köszi Danci a segédletet :D !Dancika.blog.hu! Ingyen reklám xD) Hatalmas meglepetésünkre kedvenc magyar tanárunk nem tartózkodik tanintézményünk falain belül :D Helyette egy igen csinos és fiatal tanár hölgyet láttunk vendégül exklúzív osztálytermünkben :D (Jürgen jobban örült volna egy izmos, szőke, sármos tanárbácsinak xDDDD)

Nem sokkal később a német óra is elmaradt... itt már kezdtem gyanakodni, hogy nem egészen stimmel a reggel felállított "fuuh de szar ez a nap" szemléletem. :))

A nap további pozitív eseményekkel folytatódott (ezeket most idő hiánya miatt nem írom le, külömben holnap reggelig olvashatnátok a blogot :D)

Boldogság boldogság hátán.... de mikor hazaértem minden egyszeriben a visszájára fordult... jöttek a pofonok az élettől. Először is sikerült kizárnom magam az utcára a mínusz 5 fokban és szakadó havas esőben ami szintén nem túl meleg időjárási tényező... Mindezt pár nyamvadt toll miatt amit faterom kocsijából szándékoztam kihalászni. Szerencsére itthon volt a család és meg tudták menteni a nyamvadt életem a biztos fagyhaláltól. A délután hátralevő részében még jöttek kisebb meglepetések mint pl.: lefejeltem az ajtót, belerúgtama  súlyzóba, elhagytama  mobilom, eldugult a wc és hasonló nyalánkságok amik élvezetessé tették a délutánomat :P

Mostanra a dolgok visszaálltak a "semleges" tartományba. (hála a Jó Istennek xDDD) remélem a nap hátralevő részében nem történik semmilyen ember életet követelő tragédia és békében magam mögé tudhatom ezt a keserédse napot.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.